Tövishát legnagyobb református temploma Diósadon van. Megtörtént a templom külső-belső felújítása, az ünnepen Tőkés László püspök igehirdetésben a nemzedékről nemzedékre való emlékezés jelentőségéről beszélt, amikor a feledékenység veszélyezteti egyik-másik közösséget. A püspöki igehirdetés szerint a falak repedéseit sikerült eltüntetni, vajon sikerül-e helyreállítani a belső egységet az egyházközségben, mert repedések történtek azon is. Sokan elvándoroltak a faluból. - Újabbkori Ady-emlékekkel gyarapodott a Szilágyság az idén, az emlékezés a költő halálának 80. évfordulójával kezdődött még a tavasszal, hogy hulláma elérjen egyfelől a kalotaszegi Nyárszóig, másfelől Diósadig, ugyanis a két helységből származtak az Ady-ősök. Szalai István fafaragó munkája a templomkertben emelt kopjafa, melyről a költő arcmása néz le. Első alkalom, hogy Diósadon is emlékjelet állítottak a költőnek. /Fejér László: Kettős ünnep Diósadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
1999. október 15.
Az RMDSZ bánffyhunyadi szervezete az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából emlékoszlopot állít okt. 17-én Petőfi Sándor emlékére. A református templom melletti parkba tervezett kopjafa Szalai István munkája, a Petőfit ábrázoló bronzplakett pedig Kőváriné Adorján Ilona alkotása. /Péntek Attila: Petőfi-emlékoszlopot állítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1999. október 19.
Bánffyhunyadon a főtéri református templom melletti parkban okt. 17-én ünnepélyesen elhelyezték a Petőfi-emlékoszlopot. Az előző napon kezdődött az avatóünnepség dr. Kozma Dezső professzor, dr. Egyed Ákos professzor és Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő előadásaival, majd a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében műsor következett. Az emlékoszlopot /kalotaszegi mintákkal kifaragott kopjafát/ Szalai István készítette, melyet Kőváriné Adorján Ilona által készített Petőfi-plakett díszít. /Petőfi-emlékoszlop Bánffyhunyad központjában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2000. szeptember 6.
Harmadik alkalommal szerveztek falunapot szept. 2-én Kémeren. A szervezők között volt a Kémerért Alapítvány. A település első okleveles említése 680. évvel ezelőtti. A kétezres lélekszámú falut túlnyomó többségben magyar reformátusok lakják, viszont Kémeren alakult meg az első baptista gyülekezet a Szilágyságban 1897-ben. A rendezvény a falu bejáratánál állított kapu avatásával kezdődött, amelyen Kémer címere látható, a település kétnyelvű helynévtáblájával. A két világháború 67 kémeri elesettje emlékére avattak kopjafát és emléktáblát. A kopjafát Szalai István faragta. A falunap második részében művelődési, sport- és szórakoztató program zajlott le. Kémeren a falunapon találkoztak a polgármesterek és önkormányzati vezetők. A találkozón Seres Dénes szenátor, az RMDSZ megyei elnöke vázolta, hogy miként kerülhet a helyi döntéshozatal az állampolgárokhoz közelebb. Az új tanévben Kémeren kilencen óvodás jelenti a jövőt. /Fejér László: Kémeri Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
